A szovjetek a második világháború elején nem voltak olyan gazdasági helyzetben, hogy költséges repülőket gyártsanak, fejlesszenek ki. Ezért a háború elején gyakoriak voltak a faszerkezetű, vászonnal borított olcsó gépek. A háború vége felé ezek a típusok elavultnak számítottak, de addigra már Sztálin összeszedte magát, és újult erővel szervezte meg a szovjet hadsereget. ILJUSIN IL-2 STURMOVIK TECHNIKAI ADATOK (IL-2m3) Legénység: 2 fő Motor: 1 db 12 hengeres Mikulin AM-38F ; 1770 LE Sebesség: 404 km/h (1500 m-en) Fegyverzet: 2 db 20 mm-es gépágyú ; 2 db 7,62 mm-es géppuska ; 8 db 82 mm-es RS-82 rakéta vagy max. 400 kg bomba Súly: 4525 kg (üresen); 6360 kg (max.) Csúcsmagasság: 6000 m Hatótávolság: 800 km Fesztávolság: 14,60 m Hossz: 11,60 m Magasság: 3,40 m TÖRTÉNETE Első prototípusa 1939-ben készült el, ám annak motorja gyengének bizonyult. Az újabb változat röviddel a németek Szovjetunió elleni támadása előtt állt hadrendbe. A Sturmovik a világháború legnagyobb számban épített repülőgépe lett, 35.000-nél is több készült belőle. A gép egy páncélozott acélváz köré épült, ebben kapott helyet a pilótafülke és a motor. A páncélzatnak köszönhetően a légvédelem nem tudott sok kárt okozni benne, de a hátulról jövő támadásokkal szemben védtelennnek bizonyult. Ezt kiküszöbölendő az eredetileg együléses modellt kétüléses változatban kezdték gyártani, s ez a típus erősebb motort is kapott (IL-2m3). A szárnyakba épített gépágyúk a legtöbb német harckocsi páncélját átütötték, így főleg tankelhárítóként, de egyéb földi célok ellen is használták. 1945-ig gyártották, a háború után is hadrendben állt, többek között Magyarországon is. ILJUSIN IL-4 / DB-3 TECHNIKAI ADATOK (DB-3F / IL-4 ) Legénység: 4 fő Motor: 2 db 14 hengeres Tyumanszkij M-88B ; 1100 LE Sebesség: 420 km/h (6100 m-en) Fegyverzet: 3 db 7,62 mm-es géppuska ; max. 1100 kg bomba vagy 1 db 46 cm-es (940 kg) torpedó Súly: 5800 kg (üresen); 10.300 kg (max.) Csúcsmagasság: 9350 m Hatótávolság: 2600 km (bombákkal) Fesztávolság: 21,44 m Hossz: 14,80 m Magasság: 4,15 m TÖRTÉNETE Az 1936-ban tervezett és 1937-től sorozatban gyártott DB-3 távolsági bombázó kiváló konstrukció volt, több magassági világrekordot is felállított. Gyártása nagyon időigényesnek bizonyult. Hátránya volt még a gyenge védettség: a személyzetet szinte semmi sem óvta, a fegyverzet, bár folyamatosan növelték űrméretét, elégtelen volt. Könnyen alkalmassá tudták viszont tenni torpedó szállítására, s ebben a feladatkörben is hatékonynak bizonyult. 1939-ben jelentősen áttervezték: új orrészt és erősebb motorokat kapott, s teljesen átalakították a szárny szerkezetét, ezáltal 70%-kal csökken annak előállítási ideje. A legénységet 3-ról 4 főre növelték. Ezt a változatot (DB-3F) 1941-ben állították csapatszolgálatba. Röviddel később átnevezték Il-4-re. Többször bombázták vele Berlint, de magyarországi célpontok ellen is bevetették. 1944-ig gyártották. A háború végén kiképzésre, felderítésre és vitorlázók vontatására is használták. JAKOVLEV JAK-3 TECHNIKAI ADATOK Legénység: 1 fő Motor: 1 db Klimov M-105 PF, 1260 LE Sebesség: 660 km/h (3200 m-en) Fegyverzet: 1 db 20 mm-es Shvak gépágyú, 2 db 12,7 mm-es BS géppuska Súly: 2250 kg (üresen); 2660 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 10800 m Hatótávolság: 708 km Fesztávolság: 9,20 m Hossz: 8,49 m Magasság: 2,39 m TÖRTÉNETE A második világháborús szovjet vadászgép-építés egyik tipikus példája a Jak-3-as: egyszerű, olcsó, viszonylag gyengébb fegyverzetű, nagy tömegben előállított repülőgép, amely félelmetes ellenfele volt a német Me-109-eseknek és az Fw-190-eseknek. Ez utóbbi megállapítás olyannyira igaz, hogy röviddel 1943-as megjelenése után parancsba adták a német pilótáknak, hogy 5000 m-es magasság alatt ne vegyék fel a harcot a Jak-3-asokkal... A számozásnak ellentmondva a Jak-9-es felváltására készült, alacsony magasságú kísérővadászként és földi célok elleni csatarepülőként is bevetették. JAKOVLEV JAK-9 TECHNIKAI ADATOK (Jak-9D) Legénység: 1 fő Motor: 1 db Klimov VK-105PF, 1260 LE Sebesség: 600 km/h (3000 m-en) Fegyverzet: 1 db 20 mm-es MPSh gépágyú, 1 db 12,7 mm-es UBS géppuska Súly: 2750 kg (üresen) ; 3200 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 10500 m Hatótávolság: 1350 km Fesztávolság: 9,74 m Hossz: 8,50 m Magasság: 2,44 m TÖRTÉNETE A Jakovlev által tervezett repülőgépek közül a Jak-9-est gyártották a legnagyobb példányszámban. Bemutatkozására a sztálingrádi csatában került sor. A könnyen kezelhető, jó teljesítménymutatókkal rendelkező gép igen kedvelt volt a pilóták körében, a keleti fronton szolgált híres „Normandie”-század pilótái is ezt a típust repülték. Több változatban készült, alkalmazták vadászbombázóként, harckocsirombolóként, nagy hatótávolságú gépként is. Volt olyan altípusa, amely kiváló adottsággal rendelkezett a hajók elleni harchoz. 1945 nyaráig gyártották, de a szovjet és más szocialista államok légierejében még sokáig hadrendben maradt. LAVOCSKIN La-5 & La-7 ) TECHNIKAI ADATOK (La-5FN ) Legénység: 1fő Motor: 1 db 14 hengeres Szvecov AS-82FN ; 1630 LE Sebesség: 650 km/h (tengerszinten) Fegyverzet: 2 db 20 mm-es SVAK gépágyú ; max. 150 kg bomba Súly: 2750 kg (üresen); 3360 kg (max.) Csúcsmagasság: 11.000 m Hatótávolság: 765 km Fesztávolság: 9,79 m Hossz: 8,51 m Magasság: 2,81 m TÖRTÉNETE Az elégtelen teljesítményű LaGG-3 erősebb motorral szerelt változata, a LaGG-5 már igen jól szerepelt, ezért 1942 májusában átálltak ezen típus gyártására. Néhány héttel később viszont már változtattak is a törzsön (ettől jobb lett a kilátás), és beszereltek egy újabb 20 mm-es gépágyút. Ez a modell a La-5 jelet kapta. 1942 őszén már át is esett a tűzkeresztségen, s bebizonyította a konstrukció kiválóságát. 1943-tól a teljesen fémszárnyú La-5FN változatra tértek át, ezt igen nagy számban gyártották, ez a típus a kurszki csata során fontos szerepet játszott a szovjet légierőben. 1943 novemberében újabb variáns, a La-5AV, későbbi nevén a La-7 szállt fel, mely 1944 májusában állt csapatszolgálatba. A La-7 nem a La-5 felváltására, hanem annak kiegészítésére készült. Erősebb motorral gyártották, és kedvezőbbek voltak aerodinamikai tulajdonságai is, így elfogó vadászként és nagy magasságú gyakorlógépként (kétüléses változatban La-7UTI néven) használták. A típuscsaládot még a második világháború után is továbbfejlesztették. LAVOCSKIN-GORBUNOV-GUDKOV LaGG-1 & LaGG-3 TECHNIKAI ADATOK (LaGG-3) Legénység: 1 fő Motor: 1 db Klimov VK-105PF, 1210 LE Sebesség: 556 km/h (5000 m-en) Fegyverzet: 1 db 20 mm-es SVAK gépágyú, 1 db 12,7 mm-es UBS géppuska, 1 db 7,62 mm-es SKASz géppuska, 2 db 110 kg-os bomba vagy 6 db 82 mm-es rakéta Súly: 2620 kg (üresen); 3190 kg (max.) Csúcsmagasság: 10.200 m Hatótávolság: 650 km Fesztávolság: 9,78 m Hossz: 8,88 m Magasság: 2,69 m TÖRTÉNETE Az 1939-ben levegőbe emelkedett I-22-esnek nevezett prototípus jellegzetessége volt a teljesen fából készült szerkezet, melynek rétegelt lemezből gyártott borítását műanyaggal impregnálták. Ez a ma már elterjedt megoldás akkoriban teljesen újnak számított. Annak ellenére, hogy a gép nehézkes volt, és teljesítménye elmaradt a kívánatostól, elrendelték a sorozatgyártást. A LaGG-1 modellből csak kevés készült, a feltétlenül szükséges, elsősorban a pilótafülkét és a vezérlőszerveket érintő módosítások elvégzése után az I-301 prototípus eredményezte a végső változatot, melyet LaGG-3 néven gyártottak sorozatban. Az eltérő fegyverzettel szerelt gépek ekkor (1941) még korszerűnek számítottak, s nagy szolgálatot tettek a szovjet légierőnek a németek elleni háborúban, s a tervezése során szerzett tapasztalatok vezettek a későbbi korszerű modellek megkonstruálásához. Motorteljesítménye és manőverezhetősége mégsem volt megfelelő, gyártását 1942 közepén befejezték. Továbbfejlesztett változata La-5 néven ismert. MIKOJAN-GURJEVICS MiG-1 & MiG-3 TECHNIKAI ADATOK (MiG-3) Legénység: 1 fő Motor: 1 db 12 hengeres Mikulin AM-35A; 1350 LE Sebesség: 640 km/h (7000 m-en) Fegyverzet: 1 db 12,7 mm-es Berezin BS géppuska, 2 db 7,62 mm-es SKAS géppuska, 2 db 100 kg-os bomba vagy 6 db 82 mm-es RS-82 rakéta Súly: 2595 kg (üresen); 3350 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 12.000 m Hatótávolság: 1195 km Fesztávolság: 10,32 m Hossz: 8,15 m Magasság: 2,61 m TÖRTÉNETE A szovjet légierő sürgős megrendelése nyomán 1939-ben kezdte meg Mikojan és Gurjevics egy vegyes (fém-fa) szerkezetű vadászrepülőgép tervezését. Az I-200 jelű prototípus 1940 áprilisában emelkedett először a magasba. A rövid törzsű, nehezen kormányozható gép erősen billegett fel- és leszálláskor, de a gyors tervezés miatt ezt megengedhetőnek tartották, és MiG-1 néven megkezdték a sorozatgyártást. A hosszú és súlyos motor csak gyenge fegyverzet beépítését tette lehetővé, ezért a rögtön frontszolgálatba került modell rendre alulmaradt a légiharcokban. Még 1940-ben le is állították gyártását, és áttértek a MiG-3 építésére. Ez gyakorlatilag a MiG-1 áttervezésének minősíthető: erősebb motort, új légcsavarokat kapott, megerősítették a pilótafülke páncélzatát, mely ezentúl hátratolható kabintetőt kapott. Nagyobb üzemanyagtartály és megnövelt, V-állású szárny voltak a további újítások. Ezen változtatások is csak kisebb fegyverzeterősítésre voltak alkalmasak. A MiG-3 gyártása 1942 augusztusági folyt, ekkorra már kivonták a frontról, és jobbára légvédelmi vadász feladatokra (pl. Moszkva légterében) alkalmazták. Petljakov Pe-2 A Petljakov Pe-2 kiváló könnyűbombázógép volt, amelyik igen nagy jelentőséggel bírt a Tu-2 megjelenése előtti időkben, és mintegy az angol fából épített De Havilland Mosquito szovjet megfelelője volt. A Pe-2 vadászgépnek készült, de harcászati zuhanóbombázó feladatkörben állt szolgálatba és ezt a feladatot nagyszerűen teljesítette. A gépben három személy volt: a pilóta, neki háttal a rádiós (ő kezelte az egyik, hátrafelé tüzelő géppuskát) és egy bombázólövész az üvegezett orrban. A kabin jól felszerelt volt és megfelelő kilátást biztosított. A nagy magasságokra tervezett változat kabinja túlnyomásos volt. A gép hasoldali védőfegyverével periszkóp segítségével tüzeltek. Leginkább azonban a célok felett átrepülve használták semmint légi harcban. A gép széles futóműve miatt biztonságos gurulásra szolgát a gidres-gödrös repülőtereken. Ennek ellenére a durva leszállásoknál keményen felpattant. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: 2db Klimov VK-105PF tizenkét hengeres sorosmotor (1277 LE) Fegyverzet: 4db 100 kg-os bomba a bombatérben, 2db a motorgondolában, 4db 250 kg-os bomba a törzsközéprész alatt, 2db 7,62 mm-es Skaz géppuska, 1db MV-3 felső torony 1db 12,7 mm-es UBT géppuskával, 1db7,62 mm-es Skaz géppuska a hasoldalon és egy tetszés szerinti a szárny mögött Fesztáv: 17,11 m Hossz: : 12,78 m Magasság: 3,42 m Szárnyfelület: 40,50 m2 Szerkezeti tömeg: 6200 kg Max. felszálló tömeg: 8520 kg Max. sebesség: 449 km/h Csúcsmagasság: 8800 m Hatótáv: 1315 km Po-2/U-2 Az U-1 (az Avro 504 szovjet verziójának) utódjaként tervezett U-2 iskolagépet és különféle változatait 1928-44 között Gyár6tották a Szovjetúnióban nagy sorozatban. A gyártás 1953-tól sokezres nagyságrenddel Lengyelországban folytatódott. A típus NATO neve „Mule” (Öszvér) volt, de hívták Kukuruznyiknak vagy Mari néninek is. 1944-től tervezőjéről, Polikarpovról keresztelték át Po-2-esre. 33000 példányban gyártották. TECHNIKAI ADATOK: Motor: egy 102 LE-s (75 kW) léghűtéses, öthengeres M-11 csillagmotor Max. sebesség: 156 km/h Csúcsmagasság: 4000 m Hatótáv: 400 km Max. felszálló tömeg: 890 kg Fegyverzet: (U-2LS) egy 7,7 mm-es SKAZ géppuska a pilótafülke hátulján körsínen és felfüggesztési pontok 120 kg bombának és négy RZ-82 rakétának Fesztáv: 11,40 m Hossz: 8,17 m Magasság: 3,10 m Szárnyfelület: 33,15 m2 Polikarpov I-15 Az első prototípus 1933 októberében még CKB-3 néven repült, az 1934-ben induló és három éven át tartó sorozatgyártás során az I-15 „Csajka” (sirály) nevet kapta. Spanyolországban a köztársaságiak oldalán harcolt az 1936-39 közötti polgárháborúban. A spanyolok Chato, „pisze orrú” néven emlegették. 1937 elején tesztelték a gép javított változatát, az I-15bis-t. Az új gép motorháza hosszabb volt az eredetinél, és motorja is erősebb volt. A néhány Spanyolországba eljutott gép a Super Chato nevet kapta. A szovjet légierő 1941 közepén még ezernél is több I-15bis-t használt, jóllehet legtöbbjüket földi célpont elleni támadásra. 1942 végén kivonták a harcokból, ezután már csak kisegítő feladatot kapott. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: M-25V csillagmotor (775 LE) Fegyverzet: 4db 7,62 mm-es géppuska, bombatárolók 150 kg-nyi bombának Fesztáv: 10,2 m Hossz: : 6,27 m Magasság: 2,19 m Szárnyfelület: 22,53 m2 Szerkezeti tömeg: 1320 kg Max. felszálló tömeg: 1900 kg Max. sebesség: 370 km/h Csúcsmagasság: 9500 m Hatótáv: 530 km Polikarpov I-16 A kisméretű I-16-os, az első széles körben elterjedt alsó szárnyas, behúzható futóműves monoplán korának egyik legfontosabb és legmodernebb vadászrepülője volt. A gép törzse fából készült, külsője pedig nagyon hasonlított az amerikai Gee Bee versenyrepülőjére. Először 1933. december 31-én repült, és 1939-ig gyártották, rengeteg változatban. Első harci bemutatkozása az 1936-39 közötti spanyol polgárháborúban történt, ahol kiváló teljesítményével nagy hírnévre tett szert. 1937-ben szovjet I-16-os gépek harcoltak Kínában a japán megszállók ellen. A finn-szovjet különháború idején is feltűnt, majd a németek ellen küzdötte végig 1941 legkeményebb csatáit. A vadászgépeket 1943-ban vonták ki a frontszolgálatból. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: M-62 csillagmotor (1000 LE) Fegyverzet: 4db 7,62 mm-es géppuska (2 a szárnyakban, 2 a géptörzs tetején) Fesztáv: 8,88 m Hossz: : 6,04 m Magasság: 2,41 m Szárnyfelület: 14,87 m2 Szerkezeti tömeg: 1475 kg Max. felszálló tömeg: 2060 kg Max. sebesség: 490 km/h Csúcsmagasság: 9470 m Hatótáv: 600 km Szuhoj Szu-2 Akárcsak Németország, Anglia és az USA, a harmincas években a Szovjetúnió is szükségesnek tartotta egy harcászati, többfeladatú bombázógép kifejlesztését. Így született meg a Szu-2, amely azonban a sikeres, német Ju 87-estől eltérően sohasem tudta kiharcolnia a légi fölényt. Súlyos veszteségeket szenvedett a Messerschmitt Bf 109 és a Focke Wulf Fw 190 vadászgépektől. 1942-től korlátozottan vetették be. TECHNIKAI ADATOK: Motor: egy 1116 LE-s (820,3 kW) Tyumanszkij M-88B csillagmotor Max. sebesség: 455 km/h Csúcsmagasság: 8900 m Hatótáv: 1190 km Max. felszálló tömeg: 4150 kg Fegyverzet: négy 7,62 mm-es SKAZ géppuska a jobb és bal szárnyban és egy 7,62 mm-es SKAZ géppuska a forgótoronyban, valamint 600 kg bomba Fesztáv: 14,30 m Hossz: 10,25 m Magasság: 3,94 m Szárnyfelület: 29,00 m2