Bejelentés


Repülős lexikon


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Japánok Csendes-óceáni birodalmuk kiépítéséhez, a körülöttük lévő országok lerohanásához, és később az amerikai haderő elleni védelemhez is szinte csak repülőket használtak, Japán sziget volta miatt. NAKAJIMA B5N „KATE” (J) TECHNIKAI ADATOK (B5N2) Legénység: 3 fő Motor: 1 db Nakajima NK1B Sakae 11, 985 LE Sebesség: 378 km/h (3600 m-en) Fegyverzet: 1 db 7,7 mm-es Type 92 géppuska, 1 db torpedó vagy 800 kg bomba Súly: 2279 kg (üresen); 4100 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 8260 m Hatótávolság: 1991 km Fesztávolság: 15,52 m Hossz: 10,30 m Magasság: 3,70 m TÖRTÉNETE A szövetségesek által „Kate”-nek nevezett B5N bombázó/torpedóvető prototípusa 1937 elején repült először. Első éles bevetésére a Kína elleni hadjáratban került sor, ott könnyűbombázóként használták. A B5N1 típusokat hamarosan főként csak oktatógépként használták, és fokozatosan lecserélték B5N2-esekre. Mindkét változat részt vett a Pearl Harbor elleni támadásban. A B5N2 szerepet kapott Midway-nél is, de a háború kitörésekor még korszerűnek számító modell 1943-ra elavult, gyártását 1944-ben le is állították. Nakajima B6N Tenzan „Jill” A B6N Jill a Nakajima B5N Kate csekély mértékben feljavított változata volt, így aztán harci repülőgépként való sikerei valószínűtlennek tűntek. Kezdettől fogva nyilvánvalóvá váltak a konstrukciós hibái, ezért tervezett, folyamatos szolgálatba állítása jelentősen lelassult. Nagy, de védtelen üzemanyagtartályai kitűnő hatótávolságot adtak a B6N-nek, ezért a csendes-óceáni harcok vége felé egyre gyakrabban vetették be. A háromfős személyzet pilótából, megfigyelő/navigátor/bombavetőből és egy hátrafelé néző rádiós/géppuskásból. Közös üvegezett kabintető alatt ültek. A korábbi gépekhez képest jobb volt a kilátásuk, ami a támadásoknál és –tekinve a nagy leszállósebességet- a leszállásnál is nagy előnyt jelentett. A nagy bombatérben egy torpedó vagy 800 kg-nyi bombateher fért el anélkül, hogy a repülési teljesítményt befolyásolta volna. Az üzemanyagtartályokat a nagyméretű szárnyba helyezték el. A legtöbb japán géphez hasonlóan nem volt páncélozva, így az első találattól lángba borultak. Az iránystabilitás rossz volt, amit a négytollú légcsavar nagy forgatónyomatéka okozott. Úgy oldották meg a gondot, hogy a függőleges vezérsíkot 2 fokkal balra döntötték. A farokkúpban elhelyezett fékező horog lehetővé tette a repülőgép-hordozókról való üzemeltetést. A típust kamikázeként is bevetették. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: Mitsubishi MK4T Kasei csillagmotor (1877 LE) Fegyverzet: 1db 13 mm-es forgatható géppuska a kabin hátsó végén és 1db 7,7 mm-es géppuska a törzs alján, valamint egy torpedó vagy 800 kg bomba Fesztáv: 14,89 m Hossz: : 10,87 m Magasság: 3,80 m Szárnyfelület: 37,20 m2 Szerkezeti tömeg: 3010 kg Max. felszálló tömeg: 5650 kg Max. sebesség: 480 km/h Csúcsmagasság: 9040 m Hatótáv: 3045 km Nakajima Ki-27 A Ki-27 legjobb prototípusa 1936. október 15-én repült először. A hadsereg –miután alaposan összehasonlította a többi prototípussal-1937. decemberében elfogadta a tervet. Az új repülőt 97-es számmal vették nyilvántartásba, ugyanis az aktuális, japán naptár szerinti év 2597 volt és a repülőgépeket a gyártás évének utolsó két számjegyével látták el. A szövetségesek „Nate” kódnévvel látták el. Első harci bemutatkozása 1938 elején volt Észak-Kína fölött, és légi fölényét meg tudta őrizni a Polikarpov I-16-osok megjelenéséig. A második világháború kitörésekor a legtöbb frontvonalbeli egység Ki-27-esekkel volt felszerelve. 1943-ig a Japán szigeteket védték, majd kiképzőgépként használták, végül kamikáze akciókban játszottak szerepet. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: Nakajima Ha-1b léghűtéses csillagmotor (710 LE) Fegyverzet: 2db 7,7 mm-es géppuska az orrban Fesztáv: 11,31 m Hossz: : 7,53 m Magasság: 3,25 m Szárnyfelület: 18,55 m2 Szerkezeti tömeg: 1110 kg Max. felszálló tömeg: 1790 kg Max. sebesség: 470 km/h Csúcsmagasság: 12250m Hatótáv: 635 km Nakajima Ki-43 Hayabusa A japán császári hadsereg 1937-ben a Ki-27-es gépeket behúzható futóműves gépekre szerette volna cserélni. A Nakajima cég a felkérésre a Hayabusa (vándorsólyom terveivel állt elő. Az 1939-es első berepülés után nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így 1941-ben harci fékszárnyakkal látták el. Ez a prototípus a vártnál is nagyobb sikert hozott. A legsikeresebb japán pilóták győzelmeik túlnyomó részét akkor érték el amikor a Ki-43-assal repültek. A második világháború alatt a Csendes-Óceán szinte minden térségében bevetették, a háború utolsó napjaiban pedig a nagyobb japán városok védelme volt az elsődleges feladata. Emellet persze bevetették őket kamikáze akciókra is. A gépekből összesen 6000 darab készült. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: Nakajima Ha – 115 léghűtéses csillagmotor (1150 LE) Fegyverzet: 2db szinkronizált 12,7 mm-es géppuska, felfüggesztési pontok bombáknak Fesztáv: 10,84 m Hossz: : 8,92 m Magasság: 3,27 m Szárnyfelület: 21,4 m2 Szerkezeti tömeg: 1910 kg Max. felszálló tömeg: 2925 kg Max. sebesség: 530 km/h Csúcsmagasság: 11200m Hatótáv: 1750 km Nakajima Ki-44 Shoki A Ki-44-es elfogó vadász volt, ezért tervezése során főleg a gyorsaságot és jó emelkedési tulajdonságait fejlesztették, akár a manőverezés rovására is. A típus 1940 augusztusában repült először, és amikor a berepüléseknél kipróbálták egy Messerschmitt Bf109E géppel szemben, azonnal kitűnt, hogy milyen kiváló teljesítményű repülő. A Shoki(démon) gyártása csak 1942 közepétől kezdődött, és összesen 1225 épült belőle. A gépek fő feladata a szigetország védelme volt. 1945. február 19-én néhány Shoki megtámadott egy 120 gépből álló B-29-es bombázóköteléket, és tíz amerikai gépet lelőttek. A szövetségesek a Ki-44-est „Tojo” néven ismerték. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: Nakajima Ha-109-es csillagmotor (1520 LE) Fegyverzet: 4db előretüzelő 12,7 mm-es géppuska Fesztáv: 9,45 m Hossz: : 8,8 m Magasság: 3,25 m Szárnyfelület: 15 m2 Szerkezeti tömeg: 2105 kg Max. felszálló tömeg: 2995 kg Max. sebesség: 605 km/h Csúcsmagasság: 11200 m Hatótáv: 1700 km Nakajima Ki-49 „Helen” A Ki-49 1939 augusztusában repült először. A rendszeresített japán nehézbombázógépet a Mitsubishi Ki-21 utódjának szánták, 1000 kg-nyi bombaterhet kellett 500 km/h sebességgel 300 km-es távolságra szállítania. Az első sorozatgépeket csak két év múlva állíthatták hadrendbe, és még egy évbe telt, mire a harci gépnek alkalmasabb Ki-49 II-esek is bevethetők lettek. A gépet először Kínában vetették be. Az új-guineai és ausztráliai bevetéseken bombázóként alig lehetett használni. A sérülékeny géppel nyolcfős legénység repült. Habár a Ki-49 IIa erősebb motorjaival lehetővé vált, hogy önzáródó üzemanyagtartályok és erősebb páncélzat kerüljön a gépre, így is könnyű prédája volt a vadászoknak. Mivel a szövetségesek vadászgépeivel nem vehette fel a versenyt, a háború utolsó szakaszában a Ki-49-eseket más feladatokra, például csapatszállításra alakították át. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: 2db Nakajima Ha-109 léghűtéses, tizennégy hengeres csillagmotor (1522 LE) Fegyverzet: 1db 20 mm-es gépágyú, 5db 7,7 mm-es géppuska és 1000 kg-nyi bomba Fesztáv: 20,42 m Hossz: : 16,50 m Magasság: 4,25 m Szárnyfelület: 69,05 m2 Szerkezeti tömeg: 6530 kg Max. felszálló tömeg: 11400 kg Max. sebesség: 492 km/h Csúcsmagasság: 9300 m Hatótáv: 2950 km Nakajima Ki-84 Hayate A Hayate (orkán) 1944 közepén szállt harcba. A gép nagyjából azonos teljesítményű volt mint a szövetségesek legjobb repülői, emelkedését és manőverező képességét tekintve gyakran túl is szárnyalta őket. A Ki-84-est a Ki-43-as utódjául tervezték 1942-ben. A repülő 1943-ban mutatkozott be, és hamarosan a legígéretesebb japánrepülőgépként tartották számon. 1944 augusztusában harcolt először, és azonnal maga mögé utasította az amerikai légierő legjobbjait. A Hayate a korábbi japán gyakorlattól eltérően a pilótát védő páncélzattal is rendelkezett. A Ki-84-esnek vadászbombázó változatait is gyártották. 1945. április 15-én egy 11 vadászbombázóból álló egység rajtaütött az okinavai amerikai légitámaszponton, és a repülőgépek nagy részét még a földön megsemmisítette. A Ki-84-esből soha sem tudtak 200-at gyártani, mint amennyit eredetileg terveztek, mert az amerikai B-29 Superfortress gépek rendszeresen bombázták a Nakajima gyárat. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: Nakajima Ha-45-ös csillagmotor (1190 LE) Fegyverzet: 2db 12,7 mm-es géppuska, 2db 20 mm-es gépágyú, 2 felfüggesztési pont összesen 500 kg-nyi bombának Fesztáv: 11,24 m Hossz: : 9,92 m Magasság: 3,39 m Szárnyfelület: 21 m2 Szerkezeti tömeg: 2660 kg Max. felszálló tömeg: 3890 kg Max. sebesség: 631km/h Csúcsmagasság: 10500m Hatótáv: 2168 km AICHI D3A „Val” (J) TECHNIKAI ADATOK (D3A2) Legénység: 2 fő Motor: 1 db 14 hengeres Mitsubishi Kinsei 54, 1300 LE Sebesség: 430 km/h (5600 m-en) Fegyverzet: 3 db 7,7 mm-es géppuska, max. 370 kg bomba Súly: 2618 kg (üresen); 3800 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 10.900 m Hatótávolság: 1560 km Fesztávolság: 14,37 m Hossz: 10,25 m Magasság: 3,35 m TÖRTÉNETE Japán első, teljesen fémépítésű, 1936-ban tervezett zuhanóbombázója a német Heinkel-gyár korabeli modelljeire emlékeztet. A hasonlóság nem véletlen: a németek titokban segítették a japán tervezők munkáját. A szövetségesek kódnevén „Val”-nak hívott gép nullsorozata 1938-ban jelent meg. A második világháború elején félelmetes fegyvernek bizonyult, ez a típus mérte Pearl Harbor kikötőjére a főcsapást. A bombakioldás nagy pontossága mellett előnye volt, hogy a bombázás utáni esetleges közelharcban vadászgépként is jól teljesített. 1942 őszétől megnövelt teljesítményû változatát (D3A2) gyártották, mégis fokozódtak veszteségei. Ekkor már eljárt felette az idő, ráadásul Japán híján volt a tapasztalt pilótáknak is. Gyártása 1944-ben leállt, a háború végén kiképzésre, ill. kamikaze támadásokra használták. Mitsubishi A5M „Claude” A „Claude” 1937 elején történt szolgálatba állítása hatalmas előrelépést jelentett a repülőgép-hordozókról bevetett vadászrepülőgépek terén. Ez a típus váltotta fel az öreg kétfedelű repülőgépeket, és majdnem két éven át a világ leggyorsabb haditengerészeti vadászgépének számított. A kínai-japán háborúban megmutatta fölényét, stabilitásával és fordulékonyságával jó hírnévre tett szert. 1942-től kiképzési célokat szolgált. Amikor a kínaiak az A5M2 hatótávolságán kívülre vonultak vissza, az A5M2 törzse alá ledobható póttartályt függesztettek. A tervezésnél nagy gondot fordítottak a törzs átmérőjére, hogy a légellenállást alacsony szinten tudják tartani. A fémépítésű szerkezetet önhordó alumíniumlemezekkel borították. A Claude volt az utolsó nyitott pilótafülkéjű japán tengerészeti vadászgép. A kétfedelű vadászgépek kiváltására a Mitsubishi tervezői az A5M-mel egy alsó- és felhajtható szárnyú gépet hoztak létre. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: Nakajima Kotobuki 41 kilenchengeres léghűtéses csillagmotor (719 LE) Fegyverzet: 2db 7,7 mm-es Typ 89 géppuska a motor felett (az A5M1a változaton 2db 20 mm-es Oerlikon gépágyú) és 2db 30 kg-os bomba Fesztáv: 11,00 m Hossz: : 7,57 m Magasság: 3,27 m Szárnyfelület: 17,80 m2 Szerkezeti tömeg: 1216 kg Max. felszálló tömeg: 1705 kg Max. sebesség: 440 km/h Csúcsmagasság: 9800 m Hatótáv: 1200 km Mitsubishi F1M „Pete” A Mitsubishi a japán haditengerészet 1934-es kiírására tervezte az F1M-et, kategóriájában az egyetlen nagy számban gyártott megfigyelőhidroplánt. Az F1M2 jelű sorozatváltozat nagyon fordulékony és olyan sokoldalú volt, hogy a második világháború alatt elfogó és kísérővadász, zuhanóbombázó és parti járőröző repülőgépként is használták. Az F1M-et a japán hidroplánokra jellemzően egy nagy központi és két, szárnyak alatti kiegészítő úszóval látták el, utóbbiak a vízen való stabilitásról gondoskodtak. A pilótát csak a szélvédő védte a menetszéltől. A szárny középrészén lévő nagyméretű kivágás miatt azonban kitűnő kilátása volt felfelé, ahonnan a legtöbb ellenséges támadás érkezett. A megfigyelő kezelte a hátsó Typ 92 típusú géppuskát a hátulról jövő támadók ellen. A központi úszó végén lévő kis kormánylapáttal lehetett a gépet a vízen irányítani. Az első F1M1-esek bukdácsolásra hajlamosak voltak. Az F1M2-est repülőgép-hordozókról, csatahajókról és szárazföldi bázisról üzemelve felderítő, parti járőröző és konvojkísérő repülőgépként vetették be, de más harci és harctámogató feladatokat is kapott. F1M2-K jelzéssel iskolagépként is használták. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: Mitsubishi Zuisei 13 tizennégy hengeres csillagmotor (887 LE) Fegyverzet: 2db 7,7 mm-es, mereven előre tüzelő 97 típusú géppuska és 1db hátrafelé tüzelő 7,7 mm-es géppuska, valamint 2db 60 kg-os bomba Fesztáv: 11,00 m Hossz: : 9,50 m Magasság: 4,00 m Szárnyfelület: 29,54 m2 Szerkezeti tömeg: 1928 kg Max. felszálló tömeg: 2550 kg Max. sebesség: 370 km/h Csúcsmagasság: 9440 m Hatótáv: 740 km Mitsubishi G3M „Nell” Amikor a szövetségesek pilótái Kínában először találkoztak a G3M „Nell” bombázógépekkel, nagy hatással volt rájuk az alacsony és nagy magasságokból egyaránt pontosan bombázó japán repülőgép teljesítménye. A háború folyamán a „Nell” elmaradt az új gépek, köztük az ugyanabból a gyárból származó G4M „Betty” mögött, de kezdetben csak kevés típus akadt, amelyik felülmúlta. A gép orra nem volt üvegezve és a kabinból egy kézzel működtetett 7,7 mm-es géppuskával tüzelhettek. A G3M tengerészeti bombázógépnek készült és a tengeri célok ellen egy 800 kg-os torpedót vagy 800 kg-nyi bombát vihetett magával a törzs alatti felfüggesztéseken. Karcsú törzsével a G3M sebessége kiváló volt a harmincas évek bombázógépeihez képest. A pótlólag beépített fegyverek és fedélzeti rendszerek kiszolgálására a G3M3 személyzetét hét főre bővítették. A behúzható futóműveket merev farokfutóval párosították. A fejlesztés során a futómű egyszerűsödött, és nőtt a gép stabilitása. A szabadonhordó trapézszárnyak a szárnyvégek felé vékonyodtak. A kettős függőleges vezérsík biztosította a „Nell” kitűnő kormányozhatóságát. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: 2db Mitsubishi Kinsei 45 csillagmotor (1091 LE) Fegyverzet: 1db 20 mm-es ágyú, 4db 7,7 mm-es géppuska, valamint 800 kg-os torpedó, vagy ennek megfelelő súlyú, a törzs hasoldalára függesztett bombateher Fesztáv: 25,00 m Hossz: : 16,45 m Magasság: 3,69 m Szárnyfelület: 75,00 m2 Szerkezeti tömeg: 4965 kg Max. felszálló tömeg: 8000 kg Max. sebesség: 373 km/h Csúcsmagasság: 9130 m Hatótáv: 4380 km MITSUBISHI G4M „Betty” (J) TECHNIKAI ADATOK (G4M2) Legénység: 7 fő Motor: 2 db Mitsubishi MK4 Kasei 25 ; 1825 LE Sebesség: 435 km/h (4600 m-en) Fegyverzet: 4 db 20 mm-es Type 99 Model 2 gépágyú ; 2 db 7,7 mm-es Type 92 géppuska ; 1000 kg bomba vagy 1 db 800 kg-os torpedó Súly: 8160 kg (üresen); 12.500 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 9144 m Hatótávolság: 3620 km Fesztávolság: 24,90 m Hossz: 19,62 m Magasság: 4,10 m TÖRTÉNETE A japán haditengerészet 1937-ben kiírt tenderére született meg a G4M család első képviselője 1939-ben. Érdekesség, hogy a gyártó négymotoros megoldást javasolt, de a tengerészet ragaszkodott a kétmotoros géphez. Alapvető feladata a távolsági bombázás volt. A hatótávolság megnövelése érdekében lemondtak a védelmi fegyverzet egy részéről és a páncélozásról. Emiatt rengeteg gépet vesztettek az 1941-ben hadrendbe állt típusból. A későbbiekben készültek torpedóvetésre alkalmas változatok, és zömmel ez a modell horozta az Ohka nevű öngyilkos fegyvert. Az amerikaiak által „Betty” néven emlegetett széria későbbi változatainál a keserű tapasztalatok nyomán megnövelték a védelmet. Ezeket a gépeket páncélozással is ellátták, ám ettől a hatótávolságuk jelentősen csökkent. MITSUBISHI J2M RAIDEN „Jack” (J) TECHNIKAI ADATOK (J2M3) Legénység: 1 fő Motor: 1 db Mitsubishi MK4R-A Kasei23a, 1825 LE Sebesség: 587 km/h (5300 m-en) Fegyverzet: 4 db 20 mm-es gépágyú, max. 120 kg bomba Súly: 2460 kg (üresen); 3435 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 11.700 m Hatótávolság: 1899 km Fesztávolság: 10,80 m Hossz: 9,95 m Magasság: 3,95 m TÖRTÉNETE A szövetségesek által csak „Jack” néven emlegetett J2M a legendás A6M Zero felváltására készült. A konstrukció alapjában véve jól sikerült, a megfelelő teljesítményű elfogóvadász elég sok gondot okozott a szövetségeseknek, miután 1943 második felében csapatszolgálatba került. A fő problémát az jelentette, hogy kisebb konstrukciós hibák és gyártási fennakadások miatt nem készült elég példány belőle, így nem tudott számottevő befolyást gyakorolni a hadműveltek alakulására. MITSUBISHI Ki-21 „Sally” (J) TECHNIKAI ADATOK (Ki-21-IIb) Legénység: 7 fő Motor: 2 db 14 hengeres Mitsubishi Ha.101 ; 1490 LE Sebesség: 475 km/h (4000 m-en) Fegyverzet: 1 db 12,7 mm-es géppuska, 5 db 7,7 mm-es géppuska, 1000 kg bomba Súly: 6070 kg (üresen); 9710 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 10.000 m Hatótávolság: 2200 km Fesztávolság: 22,50 m Hossz: 16,00 m Magasság: 4,85 m TÖRTÉNETE Egy 1936-os kiírás nyomán készült el a prototípusa a szövetségesek által „Sally” néven ismert bombázónak. 1937-ben rendszeresítették, az eredeti motor helyett a Nakajima Ha-5-tel szerelve. Ezután is több típusmódosítást kellett végrehajtani, s a legénység létszámát is 5-ről 7-re kellett emelni. Mindezek ellenére megmaradt a típus nagy hátránya, a gyenge védelmi fegyverzet. Ettől függetlenül 1944-ig gyártották, a japánok standard bombázójának számított. Bevetették Kínában, majd a nagy támadó hadműveletekben, de Burmában már jelentős veszteségeket szenvedett, s 1943-ban kivonták a frontszolgálatból. A Mitsubishi mellett a Nakajima is gyártotta. Yokosuka B4Y `Jean` A Yokosuka B4Y1 háromüléses típust repülőgép-hordozóról bevethető torpedóvetőnek tervezték egy 1934-es kiírás alapján a Mitsubishi B2M2 repülőgép felváltására. Az 1935-ben elkészült 5 prototípust 205 darab sorozatgép követte, melyeket 1936 és 1938 között építettek, és 1936-tól kezdődően Type 96-ként állították szolgálatba. Bár elsősorban repülőgép-hordozóról bevethető torpedóvetőként szerepelt, alkalmazták szárazföldi telepítésű bombázóként is a kínai-japán háborúban. A B4Y1-t 1940- ben a csapatoknál felváltotta a jobb teljesítményű és modernebb Nakajima B5N, kiképző- és szállítógépként szolgálatban maradt egészen 1943-ig. 1942 júniusában a Midway-i csata során a Hosho repülőgép-hordozón tartalékban még szolgált néhány Yokosuka B4Y1, ezen gépek egyike fényképezte le az égő Hiryu-t 1942. június 5-én. Összesen 205 darab készült belőle a gyártás beszüntetéséig. TECHNIKAI ADATOK Hossz: 10,15 m Magasság: 4,36 m Fesztávolság: 15,07 Hatótáv: 1580 km Személyzet: 3 fő Csúcsmagasság: 6000 m Szerkezeti tömeg: 2000 kg (felszálló tömeg: 3600 kg) Csúcssebesség: 278 km/h Fegyverzet: egy 7.7 mm-es géppuska, 800 kg-os torpedó vagy 500 kg bombateher külső felfüggesztési pontokon Hajtómű: egy 840 Le-s (630 kW) teljesítményű Nakajima Hikari-2 kilnechengers csillagmotor Yokosuka MXY-7 Ohka „Baka” Pilóta által irányított rakéta (J) TECHNIKAI ADATOK (Model 11) Legénység: 1 fő Motor: 3 db Type 4 Mark I Model 20 rakétahajtómű ; össz. 800 kg tolóerő Sebesség: 927 km/h (a zuhanórepülés végén) Fegyverzet: 1200 kg robbanóanyag az orrban Súly: 440 kg (üresen) ; 2140 kg (harckészen) Indítási magasság: 8200 m Hatótávolság: 88 km Fesztávolság: 5,00 m Hossz: 6,07 m Magasság: 1,20 m TÖRTÉNETE Gyártása 1944 szeptemberében indult meg. Ekkor a japán hadvezetés már elhatározta az öngyilkos kamikaze-bevetéseket. A légierő úgy döntött, hogy a kimustrált repülőgépek mellett egy olcsón és könnyen előállítható típust is fog ilyen célokra használni. A részben fából épül Ohka (Cseresznyevirág) a szövetségesektől a „Baka” nevet kapta, ami japánul „bolond”-ot jelent. Az 1200 kg-os robbanófej becsapódáskor viszont a vicces névvel ellentétben bizony súlyos károkat tudott okozni. Igaz, az elkészült 755 darabból csak kevés hajtott végre sikeres támadást. A tipikus bevetések során az Ohka-t egy G4M „Betty” bombázó szállította. Kb. 8200 m-en vált le a repülőgépről, ezután siklórepülésben haladt, a cél közelében pedig meredek zuhanórepülő fázis következett. A jármű kis mérete és nagy sebessége miatt az öngyilkos pilóták csak szórványosan értek el találatot. Mitsubishi Ki-46-III Kai Amikor Japánt már védekezésre kényszerítették a szövetségesek, a császári vezérkar felismerte, hogy a bombázók ellen csak nehéz -, illetve elfogó vadászrepülőkkel tudják biztosítani a védelemhez. Ehhez a Ki-46-ot választották ki a továbbfejlesztésre, mivel a különösen nagy teljesítményű felderítő repülőgépnek a sebessége 83 km/h-val volt nagyobb, mint az ikermotoros Ki-45 vadászrepülőé. Első lépésként eltávolították a fényképező berendezéseket, és a helyükre két darab előre tüzelő 20 mm-es gépágyút szereltek, majd a törzs felső részébe beépítettek egy felfelé tüzelő 37 mm-es gépágyút. Körülbelül 200 gépet alakítottak így át elfogó vadászgéppé. A repülőket 1944 novemberétől állították szolgálatba, de a B-29 bombázók elleni bevetések során csalódást okozott, gyenge emelkedési képessége miatt. Amikor az amerikai bombázók áttértek az éjszakai bombázásokra, a Ki-46 még többet vesztett hatékonyságából, ugyanis ezek a gépek nem rendelkeztek radarral és később sem szerelték fel őket vele TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: Mitsubishi Ha-112II dugattyús motor (1500 LE) Fegyverzet: 2db előre tüzelő 20 mm-es gépágyú, 1db felfelé tüzelő 37 mm-es gépágyú a géptörzs felső részébe építve Fesztáv: 14,7 m Hossz: : 11,48 m Magasság: 3,88 m Szárnyfelület: 32 m2 Szerkezeti tömeg: 3831 kg Max. felszálló tömeg: 6228 kg Max. sebesség: 630 km/h Csúcsmagasság: 10500 m Hatótáv: 2000 km MITSUBISHI A6M ZERO (J) TECHNIKAI ADATOK Legénység: 1 fő Motor: Nakajima Sakae, 1130 LE Sebesség: 561 km/h (6000 m-en) Fegyverzet: 2 db 20 mm-es gépágyú, 1 db 12,7 mm-es géppuska, 1 db 7,7 mm-es géppuska, max. 320 kg bomba Súly: 1895 kg (üresen); 2940 kg (harckészen) Csúcsmagasság: 10.000 m Hatótávolság: 3100 km Fesztávolság: 12,00 m Hossz: 9,07 m Magasság: 2,80 m TÖRTÉNETE A csendes-óceáni hadszíntér legismertebb japán repülőgépe, amelynek első típusa már 1940-ben gyártásra került, így az A6M3-as változat már Pearl Harbor megtámadásánál is szerepelt. Az amerikai repülőgéphordozókon Midway után megjelenő Corsair és Hellcat vadászok bevetéséig szinte egyeduralkodó volt a légtérben, de későbbi változatai (az A6M5 sorozat és követői) kétfokozatú magassági feltöltővel szerelve még a nagy magasságban berepülő „szupererődöket”, a B-29-es nehézbombázókat is veszélyeztették. Az eredetileg anyahajó-támaszpontú gépnek szárazföldi, sőt hidroplán változata is ismert, és a háború végén átalakított speciális változatait kamikaze támadásokra is használták. A különféle altípusokkal együtt a két konszern összesen 10.937 példányt gyártott le. Kawanishi H6K „Mavis” Amikor a japán haditengerészetnek tengerészeti felderítőgépre volt szüksége a Csendes-óceán hatalmas távolságainak felügyelésére, a Kawanishi előrukkolt a négymotoros H6K-val. A „Mavis” 1936-ban repült először, és a II. világháború legmegbízhatóbb és legnagyobb teljesítményű japán hidroplánja lett. Nagy hatótávolsága miatt több mint 24 órát repülhetett, így kiválóan alkalmazhatták tenger feletti bevetésekre. Az orrfegyverzet pótlására a felülről, vagy elölről jövő támadások ellen közvetlenül a pilótafülke fölé egy 7,7 mm-es géppuskát építettek. Támadó fegyverzetként bombákat vagy két torpedót függeszthettek fel a szárny támasztódúcaira. A kétoldali félcsepp alakú lövészállásokban egy-egy kézzel működtetett 7,7 mm-es, Typ 92 géppuskát helyeztek el. Az amerikai Sikorsky S-42 megvizsgálása után a Kawanishi a H6K-t karcsú, kétlépcsős hajótesttel készítette el. A faroktorny körben üvegezett volt és a lövésznek nagyon jó kilátást biztosított, aki egy 20 mm-es Typ 99, Model 1 ágyút kezelt. A háború után a kisszámú megmaradt gépet az indonéz légierő vette át, és a hollandok elleni függetlenségi harcban, majd polgárháborúban vetette be. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: 4db Mitsubishi Kinsei 43 tizennégy hengeres csillagmotor (1014 LE) Fegyverzet: 4db 7,7 mm-es géppuska és 1db 20 mm-es gépágyú, két 800 kg-os torpedó vagy 1000 kg bomba Fesztáv: 40,00m Hossz: : 25,63 m Magasság: 6,27 m Szárnyfelület: 170,00 m2 Szerkezeti tömeg: nincs adat Max. felszálló tömeg: 21545 kg Max. sebesség: 340 km/h Csúcsmagasság: 9610 m Hatótáv: 6080 km Kawanishi H8K „Emily” A Kawanishi H8K, amelyet a szövetségesek a hírközlésben csak „Emily”-nek hívtak, a II. világháború legmodernebb hidroplánja volt. Nehéz fegyverzete és páncélzata ellenére nagy volt a hatótávolsága és kiválóak voltak a repülési tulajdonságai. A 167 példányban elkészült hidroplán nem tudta a japán császári haditengerészet korszerűtlenebb H6K „Mavis”-eit teljes egészében felváltani, amelyek a háború kezdete óta hadrendben voltak. A legtöbb japán típussal ellentétben a H8K-nak kiváló volt a védőpáncélzata. A szárnya teljes egészében fémből készült és enyhe V beállítású volt. Ez a hosszú őrjáratozás alatti nagyobb stabilitást szolgálta. A törzs tetején motorizált toronyban egy 20 mm-es gépágyú volt. Az általában tíz fővel repülő „Emily” nagy törzsében 64 embert lehetett szállítani. A törzs csónakrészében voltak az öntömítő üzemanyagtartályok, amelyket még szén-dioiddal működő tűzoltő berendezések is védtek. A H8K2-esek voltak ez első, radarral ellátott japán gépek. TECHNIKAI ADATOK Hajtómű: 4db Mitsubishi Kasei 22 tizennégy hengeres csillagmotor (1877 LE) Fegyverzet: 1-1 20 mm-es gépágyú az orr-, farok- és oldalsó lövésztornyokban, 4db 7,7 mm-es géppuska, amelyek a törzs oldalából tüzeltek, max. 2000 kg bomba vagy 2db 800 kg-os torpedó Fesztáv: 38,00 m Hossz: : 28,13 m Magasság: 9,15 m Szárnyfelület: 106,00 m2 Szerkezeti tömeg: 18380 kg Max. felszálló tömeg: 32500 kg Max. sebesség: 467 km/h Csúcsmagasság: 8760 m Hatótáv: 7180 km Kawanishi N1K-J `Shiden` A Shiden vadászgépek tervezése még 1942 novemberében kezdődőt, alapjául az N1K1 ”Rex” úszótalpas repülőgép szolgált. Bár az elődtípus is kiemelkedő teljesítményt nyújtott a maga nemében, mégis inkább a szárazföldi bázisokon üzemeltethető repülőgép mellett döntöttek. A fejlesztéseknek köszönhetően talán az egyik legjobb japán vadászgép lett a háború második felében. A tervezés megkezdését követő évben, 1943 júliusának végére már négy prototípus repült. A hosszúra nyúlt berepülési programot a N1K1-J repülőgép 1098 darabos sorozatgyártása követte, három, fegyverzetében különböző altípusban; a gépeket 1944 elejétől állították szolgálatba. Ezt a sorozatot, az N1K2-J típus két további változata követte, 415 repülőgéppel. Az új típusjel áttervezett sárkányt, módosított törzset és vezérsíkot jelentett, a szárny is mélyebbre került, így meg lehetett rövidíteni a futómű szárait. A Shidenek hatékony vadászgépeknek bizonyultak, bár a motorjuk sok gondot okozott. TECHNIKAI ADATOK: Hossz: 8,82 m Magasság: 4,06 m Fesztávolság: 12,07 m Hatótáv: 2540 km Személyzet: 1 fő Csúcsmagasság: 12 500 m Szerkezeti tömeg: 2895 kg (max. felszálló tömeg: 4320 kg) Csúcssebesség: 581 km/h Fegyverzet: két 20 mm-es mereven beépített gépágyú a szárnyban, két 20 mm-es mereven beépített gépágyú a szárny alján gondolában, két 7,7 mm-es géppuska a pilótafülke előtt a törzsön és 120 kg bombateher külső megerősített pontokon Motor: egy 1990 Le-s Nakajima NK9H Homare 21 típusú 18 hengeres, kétsoros csillagmotor Kawasaki Ki-45 Toryu Az első nagy hatótávolságú vadászrepülőt a császári légierő 1937-ben rendelte meg. A gép 1939 januárjában repült először, és csak 1941-ben tudott szolgálatba állni. A szövetségesek a gyors és jól manőverezhető gépet Nicknek nevezték el. A gépek olyan jól repültek éjjel, hogy egy külön éjjeli vadász típus fejlesztésébe kezdtek, ez volt a rézsútosan felfelé tüzelő géppuskákkal ellátott gép, a Kai-C. A Ki-45-ös gépekből 1700 darab készült. TECHNIKAI ADATOK: Hajtómű: 2db Mitsubishi Ha-102 tizennégy hengeres kétsoros csillagmotor (1080 LE) Fegyverzet: 2db 12,7 mm-es géppuska a pilótafülkék között (300-os állásban beszerelve), 2db 12,7 mm-es géppuska az orrban és egy 20 mm-es, hátrafalé tüzelő géppuska Fesztáv: 15,05 m Hossz: 11 m Magasság: 3,7 m Szárnyfelület: 32 m2 Szerkezeti tömeg: 4000 kg Max. felszálló tömeg: 5500 kg Max. sebesség: 545 km/h Csúcsmagasság: 10000 m Hatótáv: 2000 km Kawasaki Ki-61 Hien A második világháború során tervezett japán vadászrepülők között a Kawasaki Ki-61 Hien új irányvonalat képviselt. A korábbi repülőket léghűtéses csillagmotorral építatték, ezzel szemben a Hien a Daimler-Benz DB601A folyadékhűtéses soros motorjának licence alapján gyáptot motort kapott. A gép formáját kifejezetten sebességre tervezték. Nem volt véletlen, hogya gép ennyire különbözött a többitől, rerdeti tervei ugyanis az 1923 és 1933 között a Kawasaki repülőgép-tervező vállalatnál dolgozó dr. Richard Vogt készítette. Ő a második világháború kitörésekor hazament Németországba. Terveit évekkel távozása után elővették, befejezték és megvalósították. A gép 1942 augusztusától a háború végéig folyamatosan rendszerben volt. TECNIKAI ADATOK: Hajtómű: Kawasaki Ha-40 folyadékhűtéses, dugattyús motor (1175 LE) Fegyverzet: 2db 12,7 mm-es géppuska a motorburkolatba építve, 2db 20 mm-es gépágyú a szárnyakban Fesztáv: 12 m Hossz: 8,95 m Magasság: 3,7 m Szárnyfelület: 20 m2 Szerkezeti tömeg: 2630 kg Max. felszálló tömeg: 3470 kg Max. sebesség: 560 km/h Csúcsmagasság: 10000 m Hatótáv: 1900 km










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!